Alkoholizmus tagadása: miért tagad az alkoholista?

A tagadás jelentése a wiki szótár szerint: “Az a kijelentés, amikor egy személy az ellenkezőjét állítja annak, amiről szó van; ennek végeredménye. “
Kérdezzen meg egy aktív alkoholistát (vagy esetleg önmagát?), hogy vannak-e problémái az ivással. A leggyakrabban tagadja, vagy valamilyen ürüggyel indokolja, esetleg kibújik a válasz alól.

Az alkoholizmus kezelésének egyik legfrusztrálóbb tényezője, hogy a tagadás szinte mindig vele jár. Az alkoholista tagadja saját állapotának valódiságát. A tagadással egyben pont annak az esélyét is rontja, hogy belássa saját állapotát. A tagadás az alkoholizmus gyakori tünete, és megakadályozhatja, hogy az illető kezelést kérjen. Rendszerint a barátok és a családtagok is részt vehetnek a tagadásban.

Az alkoholista tagadás gyökerei

Az ivás elfogadott viselkedés a társadalomban. Sajnos sokaknál az alkohol fogyasztás az ártalmatlan tevékenységből lassan pusztító hatásúvá válik. Az illetőt ezután „részegnek” bélyegzik. Bár a társadalom megengedi az ivást, az alkoholizmus áldozatát stigmatizálja. Rossz, sőt gonosz embernek tekinti, erkölcsileg és szellemileg alacsonyabb rendűnek tartja, aki megérdemli a büntetést és az elutasítást. Ez beindítja az alkoholizmus tagadás szakaszát.

A betegség előrehaladtával az alkoholistának gyakrabban és többet kell innia. Elrejti az italos üveget, és lopva iszik, hogy megvédje magát a társadalmi megbélyegzéstől. Ez az ismétlődő „tagadás”, ami az üveg elrejtésének, és egyedül ivásnak az eredménye, magányossá teszi megszállottságában. Minden és mindenki, ami eddig fontos volt az életében, másodlagossá válik. Az alkoholista elkezd elutasítani mindent, amiről úgy gondolja, hogy megakadályozhatja az ivásban.

Ahogy állapota romlik, énképe is romlani kezd. Nem tudja nyomon követni részeges viselkedését, és elveszíti a kapcsolatot érzelmi énjével. A túlélés érdekében védelmi rendszerének tovább kell erősödnie a növekvő problémákkal szemben. Minél nagyobb a fájdalom, annál erősebb lesz a védekezési rendszere; ennek a folyamatnak az illető nincs is tudatában. Végül saját védekezésének áldozatává válik.

A tagadás az az önámítás, amely megakadályozza az alkoholistát abban, hogy beismerje magának vagy másoknak függősége pusztító természetét. Nincs tisztában igen fejlett védekező rendszerével, ráadásul nincs is tudatában a lappangó, de erőteljes bűntudat, szégyen és öngyűlölet érzéseinek sem. Emiatt az ítélőképessége fokozatosan romlik.

Ez a védekezés a problémát azzal bonyolítja, hogy az alkoholistát bezárja egy negatív érzés világba, amelyben rengeteg szorongást, bűntudatot, szégyent, lelkiismeret furdalást és félelmet érez, s mindez idővel krónikussá válik. Elkezdi tagadni a probléma valóságát, hogy megvédje magát a társadalom negatív attitűdjétől, valamint a bűntudat és az alacsony önbecsülés kellemetlen érzéseitől. Ez az alkoholista belső és külső környezeti valóságának elutasítása.

A tagadás az az önámítás, amely visszatartja az alkoholbeteget attól, hogy beismerje magának vagy másoknak, milyen súlyos a függősége. Az alkoholfogyasztási zavarok során gyakran az őszinteség az első dolog, ami megszűnik Az ivó egyszerűen hazudik az ivásáról – önmagának és másoknak.

Mik az alkoholista tagadó viselkedésének leggyakoribb formái?

• Tagad: egyszerűen tagadásban van, állítja “Nincs bajom.”

• Hibáztat: az alkoholista más embereket, helyzeteket vagy a balszerencsét hibáztatja az alkoholfogyasztásáért. Ilyenekkel védekezik:
  • Annyira feldühít, hogy muszáj innom.
  • Ha nem lenne annyira frusztráló a munkám, nem lenne szükségem egy italra.
  • Csak balszerencse, hogy a zsaru megállított, miután elhagytam a bárt.

• Titkolózik: az alkoholista elkezdi titkolni, hogy ivott és tagadja, hogy iszik, ha megkérdezik tőle. Ilyen válaszokra számíthatunk:
  • Nem, ez csak leheletfrissítő, amit érzel.
  • Igen, megálltam a kocsmában, de csak azért, hogy köszöntsem a srácokat.

• Védekezik: az alkoholista saját választásaként védi az ivását. Gyakori érvelés, például “ez az én testem és az én életem, senki másra nem tartozik.”

• Elutasít: az alkoholista nem hajlandó beszélni az ivásáról, vagy elutasítja, szerinte ez nem valós probléma. Ingerülten így válaszolhat:
  • Most ne beszéljünk erről, jó? vagy
  • Ne nyaggass engem az ivás miatt.

• Hamis egyetértés: az alkoholista beleegyezik abba, hogy problémája van, és cselekednie kell, de azt soha nem teszi meg. Még akkor sem ha így reagál szóban:
  • Igen, vissza kell fognom. vagy
  • Ez az utolsó italom.

• Összehasonlít: Az alkoholista saját maga vagy mások előtt mentegetőzik, hogy ivott, de azt normálisnak tartja, vagy nem olyan túlzottnak, mint egy másik személy ivását. Tipikus válaszok:
  • Én nem iszom annyit, mint Karcsi, és nincs is neki semmi problémája. vagy
  • Legalább nem vagyok részeg egész nap, mint az apám.”

• Racionalizál: az alkoholista megmagyarázza túlzott alkoholfogyasztását, hogy az elfogadhatóbb legyen.Ilyen érveket hallhatunk:
  • Nekem csak két sört ittam.
  • Egy hete nem ittam.”
  • Mindenki iszik, ez segít gondolkodnom.

A felsoroltakon kívül még számtalan kifogást hozhat elő az alkoholbeteg, hogy iszákosságát tagadja. Az alkoholisták nagyon találékonyak ha az italozást veszélyben érzik.

Az alkoholista tagadás megtörése az első lépés a felépüléshez

Az alkoholista tagadását kell először legyőzni, hogy megkezdődhessen a józanodása. A valódi, hosszú távú és tartalmas józanság nem alapulhat hamisságon – szilárd igazságalapokon kell állnia. A tagadás megtörésében segíthetnek a barátok, családtagok. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány módszert, amivel ösztönözheti az alkoholistát a tagadás feladására. Tehát hogyan segíthet egy családtag vagy egy barát?

Értse meg az alkoholizmust, mint betegséget

Kulcsfontosságú, hogy megértse az alkoholizmust és azt, hogy ez a fajta függőség hogyan befolyásolja a beteget. Olvasson és ismerje meg, hogy az alkoholisták hogyan érzik magukat, és min mennek keresztül. Ez nemcsak abban segít, hogy jobban tudjon viszonyulni hozzájuk, hanem nagy valószínűséggel komolyabban veszi az alkoholista a segítőkész erőfeszítéseket. Az interneten manapság rengeteg információ áll rendelkezésre.

Legyen őszinte és együttérző

Legjobb módja annak, hogy komoly beszélgetést folytathasson az alkoholistával, ha őszinte törődést mutat az ő jóléte iránt. Tudassa vele, hogy törődik vele, és aggódik miatta. Mondja el neki, hogy őszintén tudni szeretné, hogyan támogathatná őt a legjobban. Ne ítélkezzen.

Legyen türelmes

Ez a legnehezebb. Általában az aktív függő személy tagadásban van, időnként kitér, racionalizál, esetleg haraggal reagál a feltett kérdésekre. Az alkohol függő valószínűleg nem fog jól reagálni, ha türelmetlenek vele szemben, vagy hibáztatják, megszégyenítik őt. Ugyanakkor nem kell egyetérteni vele, a fogalmazás stílusa fontos.

Határok felállítása

Még ha a lehető legszeretetteljesebb módon adta elő aggodalmait, nagy az esélye, hogy az alkoholista hamis ígéreteket tesz az ivászat csökkentésére vagy abbahagyására. Ez az a fázis, ahol meg kell húzni a határokat, például így:

• Nem érintkezik vele, amikor iszik.
• Nem ad neki kölcsön pénzt.
• Nem vesz neki alkoholt.
• Nem fizetik ki a számláit.
• Korlátokat állít fel otthona, pénzügyei és kapcsolatai védelmében.
• Rendőrt hív erőszakos fellépés esetén.

Kérjen segítséget szakembertől

Ha minden próbálkozása, hogy támogatást és segítséget nyújtson, süket fülekre talál, akkor ideje lehet szakember segítségét kérni , aki végigvezeti Önt a beavatkozás működésén.