A Hivatásőrző Ház ünnepe a mostani lakók szemével

Már szeptember 9-én elkezdtük a felkészülést házunk búcsúi ünnepére. Felállítottuk a stratégiát, hogy melyik nap mit fogunk csinálni annak érdekében, hogy gördülékenyen menjen a munka, és mire eljön a várva várt nap, minden a helyére kerüljön az ünnep méltó megünnepléséhez.

Hétfőn Tóni atya jóvoltából, egy igen komoly sátrat kaptunk, aminek a felállításához igazából nem nagyon értettünk. Sebaj, mire való az okos telefon az interneten megtaláltuk a felállítás rendjét, és kedden meg is valósítottuk azt. Szerdán a kultúrházat kellett olyan állapotra berendezni, hogy kilencven fő befogadására, és ebédjének elfogyasztására alkalmas legyen. Logisztikailag nem volt könnyű feladat, de megoldottuk. A terítés feladata is reánk hárult, szerencsére Attila kísérőnk, aki mellesleg vendéglátós végzettséggel is rendelkezik, irányította a munkát. Délután a templom átrendezése következett. A sátorba asztalok és padok is kerültek, asztali díszekkel dekorálva. Örültünk a pihenésnek hiszen másnap fárasztó nap várt ránk.

Elérkezett a nagy nap, mindenki a kijelölt feladatát végezte 10-óráig. Ekkor kezdődött az ünnepi konferencia. Tóth Tamás atya a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében, dr. Vajda Norbert a Katolikus Szeretetszolgálat nevében, és dr. Magyar Balázs a Hivatásőrző Ház szakmai stábja nevében mondott beszédet. Ezután tanúság tevők jöttek, akik valaha a ház lakói voltak: István atya, Ferenc atya, Gergely atya, Tamás atya, Gábor, Pál, Géza és Kati, aki hozzátartozóként férje révén került kapcsolatba a házzal. Szívszorító beszámolók, élettörténetek hangzottak el ezekben a percekben. A vallomásokból kicsengett az őszinte szó.

A nap fénypontja a Szent Mise volt, melyet Felföldi László pécsi megyéspüspök mutatott be, melyen Dr. Orosz Atanáz miskolci Görögkatolikus megyéspüspök koncelebrált 18 paptestvér részvételével. Beszédében nagy kérdésre kereste a választ: ” Mit kezdek a Keresztemmel?”

A Szent Mise után ebéd következett, hiszen, ha a léleknek megadtuk a táplálékot, akkor a test sem maradjon ki. Bőséges, svédasztalos, több menüsoros lehetősége volt mindenkinek, hogy fogyasszon a finomabbnál finomabb ételekből. A kávé és az ünnepi torta zárta az ebéd részét a programnak.

Ezután szekciókra szakadt az ünneplő közösség, és AA gyűléseket tartottak egy órában. Hasznosan teltek a percek, az elmúlt időszak történeteivel.
A konferencia zárásaként beszámoltak a gyűlés levezetői az ott elhangzottakról. Külön volt papi, világi, és hozzátartozói ülés. A Boldog asszony anyánk régi himnuszunk éneklésével zárult ez a nap. A házban többen voltunk ezen a napon, most az Ő reflexiójukat olvashatjuk:

András

Szerencsésnek érzem magam, hogy ezen a születésnapon tevékenyen részt vehettem. Nekem fantasztikus érzés volt azt látni, és megtapasztalni, hogy a száz meghívott közül kilencvenen eljöttek, és jó szívvel gondolnak vissza az itt eltöltött hónapokra. Reményt adtak nekem is, hogy a betegségemből van szabadulás.

Csaba

A konferenciát megelőző előkészületek során, bebizonyítottuk, hogy milyen jó csapat vagyunk, ha valamilyen feladatot meg kell oldani.
Az elhangzott tanúságtételek mindegyike bizonyság volt számomra, hogy a céljaim elérése szempontjából is jó helyen vagyok. Ha másoknak sikerült nekem is sikerülni fog a józan élet és józan gondolkodás megvalósítása.

Béla

A házban lakó betegként, örömmel éltem át a konferencián hallott beszédeket. Gergely atya tanúságtétele, és a Püspök atya prédikációja, a szívem mélyéig hatoló reményt és örömet ébresztett bennem. Hálát adok Istennek értük, hogy megláthattam rajtuk keresztül a betegségemből kivezető utat.

Sanyi

Szerencsésnek tartom magam, hogy ha már úgy alakult a sorsom, hogy csak egy ilyen terápia menthet meg a káros szenvedélyem okozta pusztulástól, akkor ezt pont egy olyan időszakban töltöm itt a Hivatásőrző Házban, amikor ez a ritka esemény történt. A konferenciát megelőző több hetes szervezés komoly kihívások elé állították a ház dolgozóit, segítőit, majd lassacskán minket gyógyulófélben lévő lakókat is. Én személy szerint, közel két itt töltött hónap után, kifejezetten örömmel vettem nyakamba a rám bízott feladatokat, változatosságként éltem meg. Kifejezetten építő volt találkozni, beszélgetni olyan sorstársakkal, akiknek segítségére volt ez a terápia, amitől én is a szabadulást várom.

Miklós

A Hivatásőrző Ház kápolnájának búcsú ünnepén, amin immár második alkalommal veszek részt, számomra lelkiekben gazdag élményt nyújtott a rég ismert sorstársakkal való találkozás. Mivel ez huszadik alkalommal történt, érződött a szervezésben is, hogy nagyobb hangsúlyt fektettünk az ünnepélyes, lelkiekben is gazdag lebonyolításra. Nagy örömmel és figyelemmel hallgattam az előadásokat és tanúságtételeket, melyből én is tanultam hogyan kezeljem betegségemet. Kérem az Isten kegyelmét, és a ti imádságotokat, hogy erősítsen meg engem ezen az úton, melyet immár másfél éve járok kisebb nagyobb sikerekkel.

Úgy érzem a reakciókból, hogy ez a nap lelki nap volt. Köszönet a Jó Istennek a szervezőknek, a résztvevőknek, hogy újra megerősíthettük egymást testben és lélekben egyaránt. Isten áldjon és őrizzen meg mindnyájunkat.

Lejegyezte: G.GY.