Dr. Pátkai István reflexiói az alapítók nevében – A jubileumi konferencia beszédei alapján
Öröm számomra, hogy az alapítók nevében szólhatok az évfordulón. Húszéves a Hivatásőrző Ház működése, de szívesen harminc évre tágítjuk a jubileumi időszakot, hiszen 1993-ban már megszületett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) döntése, hogy életre hívja az intézményt. Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy Valkai Zsuzsa kolléganőmmel Amerikába utazzunk és az évtizedek óta hiteles, eredményesen működő “Guest House” műhely munkájáról az MKPK előtt beszámoljunk, hogy szakmai, módszertani beszámolón túlmenően az intézmény ethoszát is magunkkal hozhattuk.
Mi ez az ethosz? Az Amerikában a harmincas években elindított AA – Alcoholics Anonymous mozgalom, Richard Rohr jezsuita atya gondolatai nyomán leegyszerűsítve, a 12 pontos program egy strukturált megtérési folyamathoz hasonlítható – két fontos pillérrel, a megtérés és a közösséghez való tartozás elemeivel.
Egyházi döntéshozóink előrelátás, bizalma, hűsége nyomán Hidász Zoltán igazgatása, dr. Magyar Balázs szakmai vezetése 20 évvel ezelőtt Leányváron megteremtette az alkohol és szenvedélybetegek kezelését vállaló a hazai ellátó rendszereinkbe illeszkedő Hivatásőrző Házat.
Az elmúlt 20 év igazolta, hogy az egyházaink gyógyító missziójába és a korszerű egészségügyi, pszichiátriai ellátó környezetbe illeszkedő, fontos szükségletekre választ adó szolgálat méltán kapott teret, működési lehetőséget. Gyógyító programjában korszerű humán, embertársi segítés módszereit alkalmazza.
Felföldi László püspök úr nem beutalja a rászorulókat hanem “sokszoros hozzátartozóként” kíséri a krízisben levő testvérünket és végig mellette áll a felépülés gyakorta rögös útján. Az “ancient and new” értékeket közvetítve mer rákérdezni emberlétünk nagy kérdésére. “Mit kezdek a keresztemmel?”
És a választ Tóth Tamás titkár úr szavaival “modern gondolkodású intézményben” adja meg. Vajda Norbert főigazgató úr szavaival folytatva, “hittel és az embertársak segítségével”. Embertársak segítségével, milyen megérintő volt az jubileumi ünnepségen a nők jelenléte, bensőségessé tette az ünneplést, a vendéglátó háziasszonyok otthon – teremtése, a munkatársak gondoskodása, a hozzátartozók között a női rokonok, jelenléte. Az alkohol és szenvedélybeteg embertársainkkal szembeni előítéletek, stigmák lebontásában pionír szerepet vállalt a Hivatásőrző Ház.
Az elmúlt években rendszeresen számot adtunk, kongresszusokon beszámoltunk aHivatásőrző Ház munkájáról. A pszichiátriai gondoskodásban egyre nagyobb szerepet vállaló “tapasztalati szakértők”, “sebzett gyógyítók” kérdezik a felépülő alkoholbetegeket – kisérőinktől, hagyományainkból tanulnak. A közösségi lelki segítés megújulását humanizálását szolgálják. Az önsegítő csoportokban azt is megtanulják a tapasztalati szakértők, hogy nem elegendő a saját narratíva, a bizonyságtétel, de ahhoz, hogy a felépülő személy maga is segítővé, kísérővé váljon, ahhoz szükséges a képzés, folyamatos tanulás. Nem utolsó sorban vállaljuk a szellemi dimenziót, felfedezzük, megerősítjük hivatásunkat, amikor Magyar Balázs kérdéseire, “Hova tartasz? Kit viszel magaddal?” kérdésekre próbálunk válaszolni. Gondviselésszerű, hogy a Szent Kereszt felmagasztalása mély teológiai hátteret adott az ünnepléshez.
Tóth Tamás titkár úr a Hivatásőrző Ház ethoszát is megfogalmazta, amikor Jézus szavaival biztatott: „Emeld fel, vedd fel a keresztedet, szorítsd magadhoz a te életed, a te életedet éld!” “Vedd a kereszted és indulj el”. Saját sebzettségünk felismerése, mely a felépülésünk során mások gyógyításának eszköze lesz. Talán a “sebzett gyógyító, a wounded healer” gyógyítási metafora az AA ethosz legszebb üzenete melyet a lelki segítés megújulásának adhat.
Éld e rossz világot, hordozd szívedben, de mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen. (Nem bírta hát…Radnóti Miklós „Ember vigyázz, figyeld meg jól világod: / ez volt a múlt, emez a vad jelen, – / hordozd szívedben. Éld e rossz világot / és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, / hogy más legyen.”)
- szeptember 17.
